Március 1-jén, egy friss hajnalon elidult maroknyi csapatunk ismét! Fonyódra utazunk, hol sokszáz hal várt ránk, és sorsukra, lelkesen csapkodva, levegő után kapkodva. A legtöbbjük átmenekült egy kisebb tavacskába, volt, aki hazajött velünk finom vacsorára, a sorba nem illők pedig nem csapkodtak tovább. Volt szél és hideg, csapatunk magáért kitett, s mindennel dacolva pöpecül összetartott, a jókedv egész hazáig kitartott!