A Lónyay újraindulása óta 19. alkalommal indultunk diákokkal Angliába október végén. Ilyen nagy csoportunk még sosem volt: 35-en döntöttek az utazás mellett és három kísérő tanár is csatlakozott a csoporthoz. Ennek az útnak a során nemcsak Angliába látogattunk, hanem német, belga és holland városokba is.

Hajnal fél 5-kor indult az autóbusz a hosszú útra. Négy óránként megálltunk egy kis lazításra. Az első hosszabb megálló este volt Limburgban. Az éjszakát egy tranzitszálláson töltöttük. Másnap a belga Brugge városát csodálhattuk meg, majd az egyik délutáni vonattal a csalagúton keresztül megérkeztünk Angliába. Este fél 7-kor találkoztunk a fogadó családokkal és végre mindenki meleg vacsorát ehetett. A diákok beszámolója alapján nagyon jó családokhoz kerültek, és vacsora után mód volt a beszélgetésre is a vendéglátókkal, ami nagyon fontos volt a nyelvgyakorlás szempontjából.

A következő nap nagyon magasra törtünk. A 310 méteres Shard toronyban a 68. emeletig mentünk fel lifttel 244 méterig. Ott az üvegfal mögül lenézhettünk a városra, keresgélhettük az ismerős épületeket. Délután Greenwich volt a célpont.

Másnap a csodálatos Westminster apátság gazdagsága ejtette rabul a figyelmünket, majd egy séta után a Nemzeti Galéria festményeit tekinthettük meg.

Kedden a Windsori kastély bűvölt el minket. Szerdán délelőtt megnéztük az anyakirálynő kedvenc kastélyát, aztán Doverben az Északi tenger felett sétáltunk. Délután már ismét a kontinensen voltunk. Az utolsó napokban még egy belga kastély, a holland Masstrich szerepelt a programban. Késő délután értünk Achenbe, ahol megcsodálhattuk a katedrálist. Másnap reggel 5-kor indultunk a hosszú, hazafelé vezető útra tele sok-sok élménnyel.